GEBAUER ERNŐ FESTŐMŰVÉSZ



Életrajz

Gebauer Ernő a stájerországi Hartbergben született, 1882. január 17-én. Édesapja, Gebauer Gusztáv erdőmérnök. Felmenői között több kiváló művész volt a festészet és a zene területén. Édesanyja, Siebenlist Mária nagyváradi születésű volt, Szegeden nevelkedett.

Tanulmányait Grazban kezdte, majd Pécsett tanult. Az érettségi vizsgát a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) tette le 1901-ben. Ezt követően Budapesten tanult, a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde növendékeként, a rajztanári képesítést 1905-ben szerezte meg. Ezután 1906-1910-ig Székely Bertalan tanítványaként a művészeti mesteriskolán folytatta tanulmányait. Mint festőnövendék, többször vett részt olaszországi tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követően is egy évet tartózkodott Itáliában.

Székely Bertalan igen nagyra értékelte tanítványának kompozíciós érzékét. A mester meglátása végigkísérte Gebauer Ernő egész életét, freskók és seccók sokaságát alkotta. Vallási témájú faliképei és seccói 58, elsősorban pécsi, baranyai, tolnai és Bács-Kiskun megyei templomban csodálhatók meg. Világi témájú freskói pécsi közintézmények - többek között a Nagy Lajos Gimnázium, a pécsi belvárosi filmszínházak, továbbá az egykori pécsi „Nagycsemege” (ma étterem) - falain láthatók.

A falképek mellett festőművészeti alkotások - olajfestmények, akvarellek - is sorra kerültek ki a keze alól. Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket, tájképeket festett, valamint életképeket alkotott vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról. A Magyar Nemzeti Galéria három olajfestményét és egy freskóvázlatát őrzi. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Osztálya tulajdonában van 39 leltározott műve: olaj-, tempera-, akvarellképek valamint tusrajzok és freskóvázlatok.

Grafikai munkássága szintén szerteágazó: tervezett ex libriseket, bélyegeket, bankjegyeket, könyvborítókat - például Mollináry Gizella (Gebauer Gusztávné - Ernő sógornője) magyar költő, írónő több könyvéhez. Illusztrált pécsi könyveket, egyházi kiadványokat. Az 1925-ös genfi Eszperantó Világkongresszuson részt vett, az erre az alkalomra általa készített eszperantó képeslapok bejárták az egész világot.

A festészet mellett oktatott is. Bár hivatásos pedagógus nem kívánt lenni, életét mégis végigkísérték a tanítványok: 1919-től működtetett festő- és rajziskolát, s még az 1950-es évek végén is számos pécsi fiatal hozzá járt tanulni. Volt, hogy egyszerre három festőiskolát vitt: a városit, a szabolcsi bányászokét és a vasutas festőiskolát. Neves tanítványai: Gádor Emil, Kelle Sándor, Őry József, Vass Bertalan.

Gebauer Ernő élete összeforrt szeretett városával, Péccsel. A város köztiszteletben álló polgára volt: festőművészi munkája, művészetszervező tevékenysége, oktatói munkája mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. Életében csak három egyesületnek volt tagja: a Mecsek Egyesületnek, az Állatvédő Egyesületnek és a Pécsi Művészkörnek.

80 éves korában, 1962. március 24-én hunyt el Pécsett.



Gebauer Ernő műtermében, modelljével


Díjak

Diplom d'honeur, Nemzeti Szalon (1928)
PKMT Weber Xavér Ferenc-díja (1930)
Pécs város díja (1932)
Szent Márton Céh plakettje (1936)